2010. július 24., szombat

válts! indulj! élj! repülj! búcsúzz! rajta rajta rajta!

Természetesen az utolsó bejegyzés óta rengeteg helyen jártunk még.De kihagytam egy napot aztán kettőt és mostmár nem tudnám úgy megírni,ahogy akkor éreztem.Meg sem próbálom.Nem is bánom,nem terveztem naplószerűre a bejegyzéseimet.Eddig sem voltak pontos beszámolók,ezután sem lesznek.
Talán továbbra is fogok írni,Amerika nélkül is.Most mindesesetre muszáj lezárnom valahogy ezt a túrát.
Megőrülök.Megőrülök a változásoktól.nem tudok aludni,ülök itt és látom magam előtt az egy hónapot,mintha megtörtént volna de talán mégsem.Utálom az érzést,hogy soha többet semmi nem lesz pont ilyen.Nekem az is bonyolult ha a reptér váróterméből,öt óra üldögélés után,fel kell szállnom a repülőre.
Bonyolult dolog ez,mert itt is jó és ott is.Éppen csak annyi a különbség,hogy amikor itthonról elutazom tudom,hogy mikor érek ide vissza megint.
Ez fordítva nem igaz.Amerikába az ember nem jár évente,talán kétévente sem.Mire megint eljutok minden megváltozik.Vagy minden ugyanolyan lesz,az áramló illatok a kutya szeme az autó felhajtója a szoba az összes kacattal a mókus család a fákon.De Én már soha nem leszek pont ilyen és nem tudom megyünk e mégyegyszer így ketten.24 órában Anyával.Egyikünk sem találja a helyét.Ő is ébren van.Már kipakolta a mosogatógépet,kitegerette a ruhákat,megnézte az emailjet.Én vagdostam.Csak jövünk megyünk itt.Még olyan friss minden.Még a gyomromban van a New Fairfieldi áfonya,még érezni itt a Liziék illatát,akad még pár kutyaszőr a pólómon meg new yorki por a szandálomon.
Apa és Ambrus is remekül összeszoktak.Furcsa,ahogy mosogatnak,terítenek.Ambrus nem nyavajog,mindent megcsinál.Zokon vette viszont,hogy egy hónap után újra a saját ágyában kell aludnia.
Péntekenként és vasárnaponként éreztem magam hasonlóan még a koleszos évek alatt.Pénteken hazajönni és váltani.Váltani egy új helyre,a családomra, az itthoni életre.Aztán vasárnap váltani a kollégiumra.Mindenhol Én de mindenhol máshogy,más a dolgom mások szeretnek.
Csak lebegek itt a budapesti légben egy nagy gombóccal a torkomban...s ez némileg lehúz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése