Gondolkozom azon mit írhatok ide és mit nem.Mindenki vár valamit,ha rosszkedvű vagyok,ha épp csak érezni valami csekély keserűséget a bejegyzésemben,többen is aggódnak és megírják e-mailben.Aki nem írja meg...s itt leginkább a szüleimre gondolok,az csak simán aggódik.Természetes hogy csak a nagyszerű érzéseket akarom megosztani.Azok nem igazán vetnek fel kérdéseket.Viszont érdekes,hogy valahol még a dícséret is zavar.Nem jól fogalmazok,mert nem zavar,őrülten jól esik de nem tudom mennyire igazak.Vajon szabad vagyok? Valami nagyot teszek? Messzire mentem? Tudom mit csinálok? Van célom? Boldogabb vagyok mint szoktam lenni? Ha boldog vagyok itt az nem csak abból adódik,hogy alapvetően tudom jól látni a dolgokat?
Itt minden új és természetesen új dolgokat könnyű csodálni.Ez megvan bennem,ez tényleg jó.
Én nem valósítom meg önmagam,de az biztos,hogy odafigyelek magamra és a reakcióimra.
Megmondják nekem,hogy mit csináljak és ha előbb jövök fel a szobámba utánam jönnek és azt mondják,"a munkád nem ért véget a fürdetéssel."
Minden hiába,a munkám meghatározhatatlan a vége behatárolhatatlan,velük élek.legyen okos aki tud.Mennyit ér,amit csinálok,mennyire vagyok Velük szerencsés? minden csak viszonyítás kérdése.ez mindig igaz.
De szabadidőm is van,elég sok,de megkérnek szívességekre,viszont kapok is cserébe.Házat egy hétre,ingyenes Bordeaux látogatást az idegenvezető nagymama jóvoltából,ingyenes nyelvtanfolyamot.
Csinálom,amíg megéri.Azt hiszem.
Hol tartok? Mennyire vagyok felnőtt? Tudok őszinte lenni? Most mennyit finomítottam a tényeken? Érdemes Rám büszkének lenni? Mit tartok magamban? Mennyi bennem a gát még? Mit tanulok? Ér valamit? Megéri? Meddig éri meg?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése