már nem úgy van mint régen volt,a szülők vendégségben,én a gyerekekkel fogat mosok,elliot megemlíti,hogy ő tulajdonképpen nagyon szeret pisilni.nevetgélünk.aztán lefektetem őket és én is befekszem közéjük,megnézegetjük a mesekönyvet a vakondról akinek a fejére kakilt valaki,amikor kijött a túrásából,aztán elindul hogy megkeresse azt a bizonyos valakit.elliot nagyon édes,ugyanis kívülről tudja az egészet.
tessának kacagási rohama kerekedik.azt végighallgatjuk.olyan kedvesek ahogy átfogják a nyakam,rám másznak,fogják a kezem miközben magyaráznak valamiket.
a mostani altatás ezekből kifolyólag nehezebb volt,nem sírdogáltak magányosan és elhagyatva a szobájukban,cumikkal a szájukban.viszont percenként felmasíroztak a szobámba egy szál bugyiban,kérdeztek ezt és amazt,érdeklődtek,még megmutattak egy s két oltári trükköt, (pl:elliot kezében egy darab bármit tart,a bármi valóban ott van!igen.aztán megkér csukjam be a szemem.becsukom.mostmár kinyithatom,kinyitom,a bármi már nincs a kezében! teljesen eltűnt.ez a varázslás a négyéveseknél) az ágyamban szeretnének aludni,elemlámpákat akarnak,félnek...de nem! ez átverés volt csak.
most az emeletes ágy,emeletén alszanak ketten,könyvekkel,lámpákkal és zenélő cuccokkal körülvéve.