Két hét múlva utazom Párizsba és onnan négy nap elteltével haza.Ez néha nagyon boldoggá tesz és máskor letör,jól vége lett ennek is de mindegy ezen nem is érdemes gondolkodnom.
A gyerekekkel már nagyon egyszerűen megy minden,Tessával tegnap bebicajoztunk a városba,vettünk jégkrémet a parkban meg olyanféle cukorkát is ami egy gumira van felfűzve és így a nyakadba is akaszthatod.Megnéztük a kacsákat és a virágokat. Most már egészen világos,hogy ezeket a helyzeteket élvezem a legjobban.Lenni egy gyerekkel valahol és nem csinálni tulajdonképpen semmit.Beszélgetni,olyan dolgokról,amik őt foglalkoztatják,enni egy jégkrémet hagyni hogy lecsöpögjön,egészen szimpla világ és meglepő,hogy mennyire jól érzem magam benne.Mikor mondtam Tessának,hogy azt mindenképpen érdemes tudnia,hogy itt laknak mind az összes tündérek,akkor azt kérdezte,hogy ezt az anyukámtól tudom-e? Ugyanis szerinte ha az ember valamit az anyukájától tud akkor az teljesen biztos.