2010. november 30., kedd

semmi konkrét


Van ez a Parti Nagy Lajos vers,ami már hozzám tartozik.Megnyugtat.De nem úgy,hogy nagyon szeretnék pár jó sort,ami nekem már mostantól a kedvencem,ki van találva és ki van nevezve annak.Én ettől valóban elhiszem,hogy soha nem lehet igazi baj,van benne valami végtelenség és végtelen egyszerűség.megmutatom.

Gesztenyeméz

Zölden zsúrnak a gesztenyék
ikrásodás a május
ikrásodik a veszteség
de ne félj bárhová juss
megvagy már mint a lomb az ég
sormintája a bőrön
vedlik az árnyék semmiség
ne félj elrendeződöl
zölden zsúrnak a gesztenyék
ne kérdezd hogy mivégre
lemertük habját és tejét
tehát jó vég a vége
s ne sajnálj semmit kedvesem
mi műméz volt ma mézmű

És valóban,úgy érzem világi nagy jó tippet adtam,ha valaki a problémáit elemzi és én ezt ajánlom olvasásra.Érhet hát bántódás ha ezeket tudod!? Hiszen már megvagy.
Magamnak ezt mintegy két éve találtam, és örömmel tölt el,amikor új kedvencekre akadok,ez azért van mert ezekkel közelebb kerülök önmagamhoz (senki ne értsen félre,nincsenek önmagam megtalálására irányuló mániáim.nem akarok emiatt utazni Egyiptomba és semmi kedvem egyedül kirándulni vagy bármit erőltetni ennek érdekében egyszerűen csak jó,ha valami az elhatározásom nélkül jó nekem).Sejtelmem sincs,hogy miért tetszik valami de ha már kettő tetszik legalább párhuzamokat tudok vonni.A minap énekeltem Lucinek, és a "Hétfő,kedd,szerda,csütörtök,péntek,szombat,vasárnap,Jó dolgunk van,mint erdőn a madárnak" hússzori elsuttogása után,világossá vált,hogy ez is a szívemhez szól.Megtalált még egy sor.Pedig milyen régóta ismerem már és soha nem érdekelt.
Mi lehet hiba az életünkben? Hétfő után a kedd jön s azután a szerda és ez biztos,nekünk meg mindenünk úgy van meg,mint a pintyeknek a lombok között a mindenek.
A böff Burginyó' zamatos illata a padlásszobámba száll és nem hagy aludni,szedek pár maradék rózsabimbót és az utolsó lassan színesedő málnákat és behozom a házba egy üveg pohárban, kapok egy jó hosszú emailt,írok pár képeslapot, körülnézek csodaszép boltokban,vaníliás testradírral tusolok,megmosom a hajam,a konvektor tetején ülök a Kivi nevű macskával,zuhog az eső,süt a nap,letörik a babkocsi bal első kereke,egy percre Tessa megfogja a kezem,piacra megyek sok a sajt,antik-bolhapiacon nézelődök papírzacskómban fánkok...furcsa,mert andalogni,eszegetni és nézelődni nem szokás egyedül,keresem a szarukeretes szemüveget hátha s keresem a régi ajtófogókat is apának hátha,és kell még megannyi tárgy és ötlet,gyűjtemény sor barát erkély szőlő galamb.
ha már egyszer ilyen vagyok,otthon is ezeknek örülök.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése